Kadosa Beatrix
A Fertő-tó bensőséges világa
Fejér Zoltán festőművész Zircen született 1939-ben, a Pécsi Tanárképző Főiskolán szerzett biológia-földrajz szakon diplomát, és 1961 óta Sopronban él. Festményeit 1971 óta láthatjuk, első önálló kiállítása 1978-ben nyílott, melyet azóta számtalan - elsősorban tematikus - önálló tárlat követett az ország különböző helyein. Művészeti tárgyú írásaival nemcsak iskolás tanítványainak ismereteit bővíti, hanem a felnőtt olvasókhoz is szól, tanulmányaival segíti Sopron múltbéli és jelenkori kulturális életének teljesebb megjelenítését.
Október 6-án Balfon, Sopron és a Fertő tó közvetlen szomszédságában nyílt meg Fejér Zoltán 31. kiállítása, mely „A titokzatos Fertővilág" címet viseli. A helyszín megválasztása nem csak a téma miatt célzatos, a kötődés többrétegű. Balfon, a fürdőkápolnában id. Dorfmeister István festő freskóit és oltárképét, ma is jelen lévő keze nyomát (1779) csodálhatjuk. Ebben a kis faluban alkotott Wosinski Kázmér (1895-1967), aki más témái mellett a Fertő tó és a fertői tájjal együtt élő emberek avatott tolmácsolásáról ismert és elismert, lírai lelkületű festőművész volt, és éppen Fejér Zoltán emlékezett meg alkotóművészetéről születésének 100. évfordulóján. Balf, a hol előretörő, hol visszahúzódó, titokzatosan hullámzó, sirálytoll-pergető, rejtelmes nádsusogással teli Fertő-tó, a kénes termálvizű gyógyfürdő, a vándorokat váró, gazdag forrásokon épült ivókutak, a szőlőtőkékkel sorjázó domboldalak, a láppal szemben óvni-vágyott ősöket a domb tetején vigyázó temető keresztjében hordozza annak a sajátos világnak, „Fertővilágnak" az ízét-illatát, amely egyik elemi erejű oka az ezen tájon élő ember patriotizmusának, és örök hazavágyásának, ha sorsa a világ messzi pontjára vetette.
A kiállítás megnyitóján Huszár László költő köszöntötte a megjelenteket, és festő barátját, Friedrich Marcell és Vida Mihály fúvós hangszereken muzsikálva, H. Nagy Cecília pedig Ady Endre: A Sion hegy alatt című versének előadásával teremtettek emelkedett hangulatot Salamon Nándor művészettörténész megnyitójának gondolataihoz.
Fejér Zoltán témaválasztása többszöri kalandozás után is „mindig visszatért a tó, a nádas vélt vagy valós mitológiákát, ikonokat, látomásokat őrző, sugalló valóságához" - állapította meg Salamon Nándor. Kiemelte Wosinski Kázmér örökségét, és a természeti, történelmi, néprajzi környezet rokonsága mellett hangsúlyozta, Fejér Zoltán művei a védettség alatt álló, mégis velünk együtt változó, nyugtalanná vált tájvilágot szimbolikus, asszociatív, és absztrakt módon, a modern vizualitás igényével eredeti módon jeleníti meg. Salamon a művészi alkotómunka esszenciálisan sűrítő és `újragyúró folyamatát így tárja elénk: „Évtizedek során oly közelségbe került (Fejér - szerk.) a szittyók, nádasok, fűzek, bokrok,csatornák, az alacsonyhorizontú víztükör, a vadászó madarak, sütkérező halak, hálót merítő halászok zártvilágához, hogy képzelete - felgyúlva – a Kikeleti madonna személyiségjegyeivel ruházta fel annak minden apró elemét. Titkait kutatva a vízparton, a réteken bolyongva, a madárvártán meghúzódva, a felhők, fények játékában elmerülve, eredeti, meglepő képmetaforákat ismert fel, és varázsolt később a vizuálisan nem egykönnyen kibontható táj egyéniségéből és szépségéből festményeire."
A képek meghatározó eleme a „hol lidérces, hol a mindenen áthatoló lézersugárral rokon fény", amely „áttör a gomolygó felhőkön, áthatja a tárgyakat, áttetszővé avatja a vizet, megcsillan a vonuló vagy játékos halak pikkelyein, és aranyosra színezi a lengedező, táncra perdülő nádszálakat".
Néhány kép értőn-elemző felvillantásával Salamon Nándor különös szeretettel osztotta meg a kiállítás látogatóival a festmények általa felfedezett titkait, szimbólum rétegeit.
Sok vendég tekintete merült el hoszszasan a Kikeleti Madonna látványában. Az áttetsző halászhálóval erényes profán szűz magasba emelt karjainak íve, testének lágy fordulata a szabadság gyengéd tánca, amely egyúttal a lánc mellett a lábai előtt heverő varsa, ficánkoló halak világát óvatosan őrzi. A kék és zöld színek nyugalmával szemben vibrál az akt vöröses-narancssárgás alakja, és fehér fény erősíti az ébredő mozgás hatását. Oldás és kötés, a megőrizve-változni igénye a tárgyakban, a mozdulatokban és a színekben megjelenítve.
A kiállítás megnyitójának kedves eseménye volt végül, hogy Fejér Zoltán a kiállításnak otthont adó Művelődési Háznak ajándékozta a Szüreti Mikroszínpad című alkotását köszönetképpen a meghívásért.
(Várhely) |
AJÁNLOM AZ OLDALT
